Az vadászíjász kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
1. Elméleti rész
a) A vizsgázónak 50 kérdésből álló tesztet kell kitöltenie. A rendelkezésre álló idő 50 perc. A megfelelt eredményhez legalább 40 kérdésre hibátlanul kell válaszolnia.
b) Ezt követően 5 kérdést tartalmazó tételt kell húznia. A tételben szereplő kérdések megválaszolására szolgáló felkészülési idő 10 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő minden kérdésre megfelelő választ adott.
Nem bocsátható gyakorlati vizsgára az, akinek az elméleti vizsgája sikertelen.
2. Gyakorlati rész
Vadászlövészet íjjal
A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság egyik – az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének titkára által kijelölt, felügyeletet ellátó – tagja, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.
Nem bocsátható vizsgára az a vizsgázó, aki a vizsgán nem megfelelő műszaki állapotú felszerelést, vagy testi erejét olyan mértékben meghaladó húzóerejű íjat használ, ami a veszélytelen kezelést kizárja, vagy a kötelező lövésszám leadását eleve kilátástalanná teszi.
Nem folytathatja a vizsgát az a vizsgázó,
– aki a lövészetvezető engedélye nélkül lövést ad le,
– aki az íjat nem a célra tartva húzza ki,
– aki a csigás íjat, oldógéppel történő lövés esetén, úgy húzza ki, hogy ujja az elsütő billentyű előtt van.
A vizsgán legalább 222,7 N húzóerejű íjjal lehet részt venni. Az íjakon minden célzást segítő felszerelés (stabilizátor, irányzék) alkalmazható, kivéve a vadászatokon általánosan tiltott célzást segítő elektronikus optikai segédeszközöket. Az 1-es, 2-es, 3-as számmal megjelölt nyílvesszőket terepheggyel kell felszerelni.
A vizsgán 12 különböző távolságban kialakított lőállásból, lőállásonként a három számozott nyílvesszőt növekvő számsorrendben kell kilőni. A nem csigás, irányzék nélküli íjjal lövők a lőállásokhoz tartozó legnagyobb távolságokról (40-30-25-15 méter) nem kötelesek lőni, helyette a következő távolságról (35-25-20-10 méter) megismétlik a lövést. A céltábla állatalakos. Az állatok körvonala (fej, farok, lábak nélkül) az úgynevezett sebzési zóna. Ezen belül helyezkedik el az állat színétől jól megkülönböztethető kör alakú elejtési zóna.
|
A lőállás távolsága (méter) |
Elejtési zóna átmérője (cm) |
|
40–35–30 |
30 |
|
30–25–20 |
22,5 |
|
25–20–15 |
15 |
|
15–10–5 |
7,5 |
|
Sebzési zóna |
Elejtési zóna |
A zónák pontértékei |
|
1. számú nyílvesszővel |
4 pont |
30 pont |
|
2. számú nyílvesszővel |
3 pont |
20 pont |
|
3. számú nyílvesszővel |
0 pont |
10 pont |
0–149 pontig: nem felelt megÉrtékelés:Ha az adott lőállásban, az elejtési zónában nem volt találat, csak „sebzés”, a vizsgázó nulla pontot kap. Lőállásonként maximum 30 pontot lehet elérni. Az első nyílvesszővel elért 30 pontos „elejtés” után a további találatokért pontokat már nem kap a vizsgázó. Az egyes lőállásokból mindhárom vesszőt ki kell lőni.
150–219 pontig: azonnal ismételhet (ha ismétlésnél sem éri el a 220 pontot, nem felelt meg, ha eléri, megfelelt)
220–360 pontig: megfelelt